Létezik olyan vallás vagy életfilozófia, ami egyszerre...
- nem bízza másra sorsunkat, boldogságunkat?
- nem rejtőzik titkos szertartások mögé?
- nem kényszerít beszabályozott életstílusokba?
- nem javasol egyszerű menekülést egy “jobb” világba?
Hanem...
- összhangban áll a tudománnyal?
- ösztönöz a felelősségvállalásra?
- elfogad minden faji -, nemi -, nyelvi -, és véleménykülönbséget?
- megengedi, hogy “tévedjünk”?
- konkrét és egyszerű eszközt kínál, hogy fejlődjünk?
- minden emberben meglátja az adottságokat és azok fejlesztésében segít?
- bátorít céljaink elérésére?
- önmagunk és mások tiszteletére tanít?
Létezik, ingyenes, és nyitott.
Mindenkinek.
Önfeledt improvizáció – Beszélgetések jazzről, buddhizmusról, életről
Nagy örömmel értesítünk Benneteket, hogy megjelent legújabb kiadványunk, melynek címe Önfeledt improvizáció – Beszélgetések jazzről, buddhizmusról, életről. Szerzői Herbie Hancock, Daisaku Ikeda és Wayne Shorter.
A könyvet olvasva egy rendkívüli beszélgetésbe fülelhet bele az Olvasó, amely Herbie Hancock, világhírű jazz-zongorista, Wayne Shorter, a fúziós jazz egyik legendás atyja és Daisaku Ikeda, japán származású buddhista filozófus között zajlik. Hancock és Shorter, akik maguk is gyakorló buddhisták, őszintén vallanak arról, hogyan hatott a Nicsiren-buddhizmus filozófiája és gyakorlata életük legkülönfélébb területeire, és hogyan színezte át idővel a jazzről és az előadóművészi tevékenységről szőtt kezdeti, ifjonti elképzeléseiket.
A három beszélgetőpartnert sok évtizedes barátság fűzi össze, így olvasás közben az embernek az az érzése támad, hogy akaratlanul is fültanújává vált egy baráti társalgásnak. Ilyenformán személyes történeteket hallhatunk fejlődésről, szakmai sikerekről, sőt súlyos veszteségekről, és nem utolsó sorban a jazz történetének olyan meghatározó egyéniségeiről, mint Miles Davis, Art Blakey vagy Dizzy Gillespie.
Kapható a Líra könyvesboltokban: https://www.lira.hu/hu/konyv/ismeretterjeszto-1/mitologia-vallas/onfeledt-improvizacio
Jazz és Buddhizmus
„Nem élnénk, ha nem lennénk képesek valamit mindannyian letenni az élet svédasztalára.” (Herbie Hancock)
A 68 éves Herbie Hancock szerteágazó karrierjét szinte végigkísérte a Nichiren Buddhizmus, egy olyan filozófia, amely a megvilágosodáshoz vezetõ utat a Nam-myoho-renge-kyo gyakorlásával nyitja meg az ember elõtt. Talán nem meglepõ, hogy a keresztény neveltetésû zenészt egy ritmus-orientált vallás ragadta meg. Hancock arról mesélt, hogyan talált rá a buddhizmus egy füstös lokálban, miben hasonlít a jazz és a buddhizmus, és miként fedte fel számára a buddhista gyakorlat, hogy ki is õ valójában.
Hitünk
Az SGM (Soka Gakkai Magyarország) tagjai Nichiren Daishonin tanításait követik. Daishonin 1222-ben született Japánban. Azt tanította, hogy a Nam-myoho-renge-kyo, a Lótusz Szútra címének ismétlése a Gohonzon elõtt képessé teszi a jelen kor emberét, hogy elérje a buddhaságot.
Hitünk és gyakorlatunk arra ösztönöz bennünket, hogy tiszteljük a legnagyobb értéket, magát az életet.
A buddhista tanítások középpontjában az ok és okozat törvénye áll, mely szerint minden ok (gondolat, szó vagy cselekedet) valamilyen következményt von maga után az életünkben és a környezetünkben. A buddhista hiten és gyakorlaton keresztül az SGM tagjai átalakítják belsõ életüket és kifejlesztik azokat a tulajdonságokat, melyek egyéni boldogságuk megvalósításához, valamint a társadalomban való pozitív változás elõmozdításához szükségesek.