A tíz világ mûködése

A tízbõl kilenc világ, állapot (a pokoltól a bodhiszattva állapotig) pozitívként és negatívként is megmutatkozhat. A buddha állapot ellenben lényünk legmélyén gyökerezik, az úgynevezett amala tudatban, mely az alapvetõen tiszta életerõt vagy tudatot jelenti. A buddha állapot szerepe, hogy elõhívja a másik kilenc világ pozitív tulajdonságait.

A tíz világ elve tehát arra mutat rá, hogy a buddha állapot minden élõlényben veleszületetten jelen van. A buddhista gyakorlat célja, hogy képessé tegyen bennünket a buddha állapot elõhívására, hogy az eredményesen mûködhessen bennünk. Nichiren Daishonin buddhizmusában a buddha nem tökéletes, ideális lény, sokkal inkább hétköznapi ember, aki harmóniában él az univerzum törvényével, bölcs, bátor és együtt érzõ tettekkel szolgálja mások javát.

Az elsõ 6 életállapotot a hat „alacsonyabb” világnak nevezzük, mert minden emberi lény különleges erõfeszítés nélkül megtapasztalhatja. Ha nem teszünk erõfeszítést saját fejlõdésünkért, életállapotunk csak az elsõ hat világ között mozoghat. Ez egy olyan világhoz hasonlít, ahol csupán hatféle hangulat uralkodik.

A négy „magasabb” világ viszont erõfeszítést kíván a részünkrõl. Vágynunk kell a fejlõdésre, uralnunk kell energiánkat és meg kell tanulnunk megfelelõen használni azt, ami türelmet, bátorságot és koncentrációt igényel.

Tanulás

Ez az állapot nem csak azokra korlátozódik, akik tanulnak; itt sokkal inkább tudásvágyról van szó, mintsem a munkánkkal kapcsolatos gyakorlati érzékrõl, vagy bizonyos ismeretek megszerzésérõl. Ebben az életállapotban inkább arról van szó, hogy nyílt és õszinte szívvel használjuk a már megszerzett ismereteinket és a következõ lépés megtétele elõtt elgondolkodunk az eddig megtett erõfeszítéseinkrõl.

Ráébredés, ráeszmélés

Ebben az állapotban kreatívan használjuk fel mindazt, amit a tanulás állapotában elsajátítottunk. Ehhez viszont az kell, hogy fejõdjünk és mûveljük magunkat. Ez sokszor úgy valósul meg, hogy ráébredünk valamilyen igazságra vagy elvre, hasonlóan Arkhimédészhez, aki „megvilágosodása” pillanatában így kiáltott fel: „Heuréka!” (Megtaláltam!)

Ahogy valaki, akinek domináns életállapota a tanulás vagy a ráébredés (bölcsesség), eléri, amit célul tûzött ki magának, rögtön megtapasztalhatja az e fölött érzett örömöt, de ugyanígy az önzés és a hiúság csapdájába is eshet. Ha erõsen befolyásol minket ez a két világ, könnyen arrogánssá, önfejûvé és önelégültté válhatunk, azt gondolhatjuk, hogy mindent tudunk, és már nincs szükség arra, hogy tovább fejlõdjünk. Azt hihetjük, hogy magunk mögött hagytuk a hat alacsonyabb életállapotot, és különbek vagyunk azoknál, akik ezekben a világokban tartózkodnak. Ezen a ponton azonban újra az alacsonyabb életállapotok rabjai leszünk.

A Lótusz Szútra és Nichiren Daishonin buddhizmusa rámutat, hogy azok is elérhetik a buddhaságot, akik a tanulás és a ráébredés világában tartózkodnak, azonban mindezt a hiten, nem pedig az intellektuson keresztül érik el.

Bodhiszattva

A boddhiszattva világ olyan állapot, amelyben erõfeszítést teszünk arra, hogy másokat boldoggá tegyünk. Saját boldogságunk tehát abból származik, hogy segítünk másokat szenvedéseik leküzdésében. A Lótusz Szútrában és Nichiren Daishonin buddhizmusában azokat, akik a Nam-myoho-renge-kyot tanítják másoknak „földi bodhiszattváknak” nevezzük. Ez azt jelenti, hogy életállapotuk az élet legfõbb törvényének a „földjében” gyökerezik. Elérhetjük, hogy az univerzum tiszta életereje kiáradjon, és egyszerre mûködjön saját életünkben és másokéban is. Más szavakkal ez a fajta bodhiszattva cselekedet azt jelenti, hogy mások érdekében tett erõfeszítéseink pozitívan visszahatnak saját életünkre. Vagyis miközben másokat fokozatosan a Nam-myoho-renge-kyo gyakorlására tanítunk, megerõsítjük saját életállapotunkat is.

Buddhaság

Ez a szabadság állapota, amelyben ráébredünk a végsõ igazságra, vagyis minden dolog igazi valóságára. Ezt az állapotot a bölcsesség, bátorság és együttérzés jellemzi. A Lótusz Szútra kinyilvánítja, hogy a buddhaság egy minden élõlényben jelen lévõ képesség és lehetõség, és nem csak a kiválasztott kevesek számára elérhetõ. A buddhaság állapotában megtapasztalt megvilágosodás nem valami misztikus vagy transzcendentális állapot. Sokkal inkább egy olyan körülmény, mely által megtapasztaljuk a legmagasabb bölcsességet, életerõt, jó szerencsét, bizalmat és más pozitív tulajdonságokat, és amely között kiteljesedünk mindennapi cselekedeteink végzése közben és megértjük mit jelent az élet.

A tíz világ egyszerre történõ megtapasztalása

Azt gondolhatjuk, hogy ez a tíz életállapot egy létrához, illetve annak fokaihoz hasonlít. E szerint a felfogás szerint viszont a felfelé haladáshoz a létra fokain egyenként kell fellépni. A Lótusz Szútra és Nichiren Daishonin buddhizmusa viszont a tíz világ egyszerre történõ megtapasztalásáról beszél. A tíz világ tehát nem különálló állapotokat jelent. Még ha a szenvedés önromboló világát tapasztaljuk is meg, a többi életállapot ugyanúgy elérhetõ marad számunkra; a tíz világ bármelyikét megtapasztalhatjuk a következõ pillanatban. Vagyis az életállapotunk soha nem statikus vagy állandó, hanem folyamatosan, pillanatról pillanatra változik. Ezt jelenti a tíz világ egyszerre történõ megtapasztalása. A tíz világ elméletének fényében látjuk, hogy még a pokol kegyetlen világa is magában rejti a megvilágosodás lehetõségét.